Na szóval, szánom bánom, de bitang nagy Szulejmán rajongó vagyok. Szerda nem végződhet a sorozat nélkül. És most megnéztük egyik kudarcának helyszínét. Nem, nem Bécsben jártunk, Kőszegen töltöttünk egy kiadós napot.
Igazából a várat a tv sorozat negatív főszereplője, Ibrahim pasa vette ostrom alá, aki persze nem tudott bejutni, nem sikerült elfoglalnia. De remegve Szulejmán haragjától, lebratyizott Jurisiccsal, a vár kapitányával, hogy az engedjen nyolc török zászlót kitűzni nyolc toronyra, mintha elfoglalta volna azt. Szulejmán ezek után elégedetten összepakolt, - bár Bécset már nem támadta, - és elindult haza.
Ennek emlékére Kőszegen tizenegykor is megkongatják a harangot.
Pénztárnál az ezerkétszáz forintos jegy megvásárlásával jogot nyertünk, hogy a kirakott korhű ruhák egyikébe beöltözve járjuk végig a várat. Öt fok volt, nem éltünk a lehetőséggel.
A vár felújítása tavaly fejeződött be. Ez nem azt jelenti, hogy minden a helyén van, mert például az Eszterházi oltár úgy eltűnt, hogy senki semmit nem tud róla. A helyén egy hatalmas molinó lóg, ráfényképezve az oltár képe. Mellette egy csili-vili üveglift, ami bemondja, hogy hol járunk. A választék földszint, vagy emelet.
A várban gyakorlatilag semmi tárgyi emlék nem maradt, ezt ötletes módon a termek falán lógó több nyelvű, várral kapcsolatos szövegek pótolják. Első szobákban a korona kálváriájáról, vele párhuzamosan a koronaőrök munkásságáról írnak.
A következő tárlókban végre van látnivaló, a vár és környéke feltárása közben talált kütyük, de ott nem szabad fotózni, mert a kiállított tárgyak magángyűjtők tulajdona. A falakon a táblákon folytatódik a vár története. Egyik ilyen történet Hörmann Mihályról szól. Aki a táblát készítette, valószínűleg holt fáradt lehetett, nem értelem szerűen dolgozott és a szövegben, a legendát összemosta a valós történettel. Ezzel komoly káoszt okozva a szöveg értelmezésében. Nem én lehettem az első, aki bambán állt a fallal szemben, bámulva feliratot, a teremőr kislány készségesen a segítségemre sietett, értelmezni Hörmann árulását. Biztosított róla, ő már többször jelezte a vár illetékesei felé a gondot, de senkit nem indított meg a kérése.
Utolsó szobában Kőszeg 19. századi polgári élete. Üveg mögött egy doboznyi inggallér. Hogy a szöszben tudták a férfiak ebben forgatni a nyakukat!
A lovagtermet vándor mozis bérelte ki, éppen indult az előadás, az emeleti zárt árkádsort frissen pattogtatott kukorica illata lengte kőrbe. Nem ám valami gagyi semmiséget adtak, egy 3D-s filmhez osztották a szemüvegeket.
Tőle jobbra kanyarodott a lépcső az alagsorban kialakított középkori konyhába, étkezőbe. Rettentő hosszú terített asztal, egyik gazdagon megrakva műanyag malaccal, fácánnal, gyümölcsökkel. Asztalfőn ott a két korona, bárki a fejére teheti, a székre dobott palástot magára terítheti. Mindenki felpróbálta.
Mellette a férfiak fő látványossága, egy fegyverterem, tömve sok harcias szerszámmal. Bármit elvehettünk, kipróbálhattuk. Párom leakasztott egy kardot, kettőt suhintott vele, utána segítettem neki visszaakasztani. Az előtérben két apróság komoly lovaggá ütése folyt.
Páromat a várárokban a fotó kedvéért bezártam a szégyenkalitkába. Volt még ott két kaloda, de oda nem akarta bedugni a fejét.
A toronyba nem vitt lift, megmásztuk, csak azért, hogy megkongathassuk a harangot.
Egészében véve nagyon tetszett, hogy amit a várban látványban nem tudtak nyújtani, azt ellensúlyozták azzal, hogy úgy használhattuk a várat, mintha egy óriási játék terepasztal lenne.
A kötelező hűtőmágnest a várral szemben vásároltuk meg, és Kőszeghez méltóan, mészkőből faragottat választottam.
Szerettem volna még megnézni a Fekete szerecseny patikamúzeumot, az interneten azt olvastam, hogy a jegyet az Arany egyszarvú patikamúzeumban kell hozzá megváltani. Ez volt az elmélet, gyakorlatban csak az Arany egyszarvúba volt lehetőségünk bejutni, mert a másikhoz előre be kellett volna jelentkeznünk. Hát ezt nem írták a honlapjukon.
Jó, akkor nézzük meg az Arany egyszarvút.
Eredetileg jezsuita gyógyszertár volt, akik a padlásukat rendezték be a gyógynövények kiszárításához. A neve egyszerűen: drogpadlás. Isteni illat volt fenn, mai napig használják.
Lent az első tárlóban felfedeztük gyerekkorunk néhány orvosságát, részletes leírást olvastunk, hogyan kell a férfiaknak megelőzniük a nemi betegséget.
Persze ahol a lényeg van, a régi patika 18. sz-i berendezése, ott megint csak nem lehetett fotóznom, mert ez meg a Budapesti Iparművészeti Múzeum tulajdona. Plafonig futott a gazdagon faragott barokk fabútorzat, polcok fiókok rogyásig a régi üvegcsékkel. Mérleg, súlyok stb...
Akkor jöttünk rá, hogy éhesek vagyunk, amikor megláttunk egy akciót az egyik kifőzde előtt. Szalontüdő! Biztos, hogy tíz éve nem ettem, megkordult a gyomrom. Betódultunk, hatalmas friss kenyérszelettel beburkoltuk.
Sárváron délután négy után kedvezményes a fürdőbelépő. Már reggel bepakoltuk a fürdős holmikat, Kőszeget odahagyva egyenesen a fürdőbe mentünk. Este tízig áztattuk elfáradt lábainkat.
harmadik nap: itt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése